K�k ruh�s h�lgy

A katolikus egyh�z kr�nik�ja rengeteg, dokumentumokkal al�t�masztott csod�t jegyzett fel, amelyek �rdekl�d�sre tarthatnak sz�mot a parapszichol�gusok k�r�ben. Mennyis�g tekintet�ben azonban kev�s spiritu�lis p�lyafut�s versenyezhet a k�k ruh�s h�lgy, Suor Mar�a Coronel de Agreda �let�vel. Saj�t bevall�sa szerint 1620 �s 1631 k�z�tt �gy 500szor jelent meg egyszerre k�t helyen. A h�lgy 1602-ben sz�letett Spanyolorsz�gban. M�r gyermekkor�ban is voltak �l�nk v�zi�i. Tizen�vesen k�nnyed�n esett transzba. Fiatalkor�ban l�pett az agredai Szepl�telen Fogantat�s ferences rendbe. Itt igen szigor� �letvitelt v�lasztott. Gyakran b�jt�lt, sokszor nem aludt �jjel, �s korb�csolta mag�t.

 

Ebben az id�szakban gyakran el�fordult, hogy v�laszolt m�sok kimondatlan gondolataira �s t�r�keny teste a f�ld felett lebegett. Ismertt� azonban az a k�pess�ge tette, hogy k�pes volt egyszerre t�bb helyen megjelenni.

 

K�s�rtetszer� l�nye az Atlanti-�ce�non �trep�lve a 17. sz�zadi Nyugat-Texasban jelent meg, ahol szinte teljesen meztelen r�zb�r�ek testi �s lelki bajait orvosolta. Az �sszes indi�n t�rzs k�z�l a juman�kr�l tudunk a legkevesebbet, akik a Rio Grande k�rny�k�t n�pes�tett�k be. Amikor a spanyolok megjelentek Mexik�b�l, Alonzo de Benavides ferences szerzetes tal�lt r�juk. Meglep�dve tapasztalta, hogy a vad�sz�, gy�jt�get� �letm�dot folytat� juman�k m�r kereszt�nyek. �ll�t�suk szerint egy titokzatos k�k ruh�s h�lgy t�r�tette meg �ket, �polta sebeike �s megismertette �ket J�zus tan�t�saival. Spanyolorsz�gb�l hazat�rve hallott Suor Mar�a csod�ir�l, �s amikor szem�lyesen is elment hozz�, felt�nt neki, hogy a rendb�liek k�k ruh�t viselnek.