Kzs kpzelds
Carl Jung, a hres svjci pszichiter kzismerten rdekldtt az okkult tudomnyok irnt. Semmilyen paranormlis jelensg nem kerlhette el a figyelmt.
Legklnseb lmnye feltehetleg 1913-ban trtnt, amikor egy bartjval felkerestk Galla Placidia srjt Ravennban. A pszichiterre mly benyomst tett egy mozaik, amelyen Krisztus a kezt nyjtja a hullmokba merl Pternek. Jung s a bartnje hsz percig tanulmnyoztk a mozaikot, majd a keresztels eredeti szertartsrl beszlgettek. Jung nem felejtette el a malkotst. Akart rla egy fott, de nem tallt.
Amikor visszatrt Zrichbe, megkrte egy Ravennba utaz bartjt, hogy szerezzen neki egy kpet a mozaikrl. Az eredmny meglep volt s rejtlyes: a mozaik, amelyet Jung s a bartnje lttak, nem ltezett. Jung ezt elmondta titrsnak, aki nem akarta elhinni, hogy ketten ugyanazt kpzeltk vagy hallucinltk. Az igazsghoz azonban nem frhetett ktsg: a keresztelkpolnban soha nem volt ilyen mozaik. "Mint tudjuk - rta Jung -, nagyon nehz meghatrozni, ha kt ember ugyanazt ltta, s hogy mennyiben egyezik meg a kt tapasztalat. De ebben az esetben biztos voltam benne, hogy kettnk ltomsa a fbb vonalakban mindenkppen megegyezett. Jung ksbb "lete legklnsebb lmnyeknt" jellemezte a ravennai esetet.
|